6. New York palota, Dohány utczai zsinagóga
A Műcsarnok és a Millenniumi kiállítás által elbűvölten, utunkat a neves New York palota felé vettük. Vajon miért ez lett neve? Mi köze lehet az amerikai városnak ehhez az épülethez?- ezek a gondolatok jártak a fejemben, miközben az impozáns épület felé tartottunk.
Mikor megláttam, nem akartam hinni a szememnek. Quelle grandeur, quelle élégance! Egy négyemeletes, fenséges eklektikus palota tornyosult előttem, stílusos megjelenésével valósággal hívogatott.
A New York palota
Beléptem, és a látványtól elámultam: kifinomult stílus, a kor jelentős építészeti megoldásai tárultak elém. Egy kedves kis fontaine fogadott, a mennyezeten csillárok de Venice lógtak. Csupa selyem, márvány és bronz vett körül, a renaissance hatása mindenhol érezhető volt. Aztán megpillantottam az épület valódi ékkövét, - c’était une vraie gemme - a földszinten elhelyezkedő a kávézót.
Zsúfolásig volt emberekkel, a kik mind az aristocratie képviselői voltak. Kifinomult öltözékük, modoruk, gesztusaik mind-mind egy szellemileg haut de gamme környezetről tanúskodtak. Monsieur Zichy felajánlotta, hogy kávézzunk egyet ezen a nívós helyen, így helyet foglaltunk egy asztalnál a kényelmes, piros, kárpitozott fotelokban. Az előttem lévő asztalon megpillantottam néhány újságot, jobban szemügyre véve őket észrevettem, hogy ezek nemcsak magyar irodalmi, kulturális folyóiratok, hanem volt közöttük több, neves külföldi - köztük franczia - divatlap is. Egy közeg, a mely nyitott aux nouveaux courants spirituels, à la modernistaion! Milyen remek hely!
A l'intérieure du café
Váratlanul egy ember lépett asztalunkhoz: Bonjour Madame! Monsieur Zichy! Qu’est-ce que je peux faire pour vous? Mint később kiderült, ő Steuer Sándor volt, a palota első bérlője s egyben a comte jó barátja. Odaült hozzánk, nagyon megörült, mikor megtudta ki vagyok, s honnan jövök: „Számunkra mindig nagy megtiszteltetés, ha egy távoli ország polgára látogatást tesz nálunk ezzel is segítve a kultúra, az ismeretek terjedését.” Ezek után, úgy éreztem, hogy ez a hely sokkal több, mint egy kedélyes kávézó a város szívében. Il a une mission à réaliser!
Monsieur Steuer szívélyesen mesélni kezdett az épületről bennfentes titkokat. 1894. október 23-án adták át, ekkor nyitott meg. Külön öröm a szívemnek, hogy a palota építéséi pályázatát meghirdető Arányi Miksa sok időt töltött Francziaországban- notamment á Paris, oh Paris, le bout de mon coeur…!-, kiválóan beszélte a nyelvet, és egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company megbízásából írta ki a palotaépítő pályázatot. J’aurais voulu bien le connaître. A pályázatot, mint később megtudtam Monsieur Hauszmann nyerte el, a ki szabad kezet kapott a palota megépítésében. Monsieur Steuer elmondta, hogy számára az épület legkedvesebb része a földszinti ablaknál található 16 bronzból készült ördögi alak - El Asmodáj, a kávé és a gondolkodás védőszentje. „Ez teljes mértékben megjeleníti a küldetésünket, a mi sur le partage des valeurs et la coopération moderne alapul” - jelentette ki á haute voix a bérlő úriember. Azt is megemlítette, hogy a kávézó mellett, az alagsorban étterem, kártyatermek - „A legfanatikusabb szerencsejátékosok mind idejönnek, első sorból láthatom, ahogy tökremennek” (ezt csak suttogva mondta) - illetve több különterem is található á la manière turque, italienne, japonaise, chinoise et espagnole.
A mennyezeten Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc művészi freskói kaptak helyet. Műgyűjtő szemmel is értékes darabok voltak grâce à leur représentation d’amour. A café mellett női terem is volt - „la Salle des Dames” és egy billiárdterem. „Egy újabb chance a pénz elvesztésére...”
Monsieur Steuer beavatott a hely eszmeiségébe is. Szerette volna, ha csak az élite teszi be a lábát, az arisztokrácia, a nyárspolgárok, de a hely hamar elhíresült, túl népszerűvé vált. Egy kedves kis anekdotát is megosztott, miszerint Monsieur Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy mindig nyitva álljon. „Ce n’est pas vrai! - jegyezte meg hangos nevetés közben Monsieur Zichy - Á ce temps-lá il n’avait que 16 ans!” Quelle histoire! - gondoltam magamban.
Tehát nemcsak az élite, hanem a pesti bohém réteg, a bourgeoisie is igénybe veszi a kávézó szolgáltatásait. De nyilván ez is szükséges a kultúra, a modernisation megvalósulásához - ezt már a bérlő is belátta.
Hirtelen zene csapta meg a fülünket. „N’ayez pas peur, ez csak a zenekar, a mi gyakran czigány- és katonaindulókat játszik, az itt lévők szórakoztatására.”
Ez a kávéház, ez a palota olyan, mint egy darab Nyugat a Keletben. Vetekedik a világ legjobb caféival. Inspiráló hely az írók, irodalmárok számára, a kik számára ez egy lieu de rencontre.
Ezen a remek helyen még egy kellemes ebéd elfogyasztására is jutott időnk, Sándor Úr a lehető legfinomabb ételeket ajánlotta figyelmembe az étlapról. Entrée: húsleves á la Újházit szolgáltak fel. Magnifique! Egy kellemes ízélményt adó leves volt sok zöldséggel, ahogy szeretem. Főételként egy ragoût au poulet-t hoztak boulettes de pâte-tal, amit a magyarok csak nokedlinek hívnak. Micsoda furcsa, kimondhatatlan név ez! Az ízek harmóniájának ellenére, ez a rendkívül fűszeres, nehéz étel távol áll a francia gastronomie-tól. Mégis annyira ízlett, a receptet is elkértem, hogy visszatérvén Franciaországba ma chère famille-nak is elkészíthessem. Végül, comme dessert, egy szelet Sacher-tortával kedveskedtek. Ez a magyar süteménykülönlegesség valóban megkoronázta az itt töltött időt. Bravo, bravo!
A kávé nagyon ízletes volt, a kiszolgálás excellent. Szellemileg feltöltődve álltam fel a fotelból és j’ai remercié Monsieur Steuer de sa grande générosité. Szívesen mesélt volna még a helyről, de ez a millenniumi nap számára is sok feladatot tartogat még, a mi a soirée szervezését illeti.
Mi pedig ebben az üdítő környezetben töltött óra után elégedetten hagytuk el a gyönyörű oszlopokkal tagolt, tágas termet, és kiléptünk az utczára. Que faire encore?
A zsinagóga
A válasz egyértelmű volt, a gróf a Dohány utczai zsinagógát ajánlotta figyelmembe. A másik nevén Nagy zsinagógaként ismert épületet gyalog közelítettük meg, kiélveztük az enyhe májusi időjárást. Az utcza végén található a legnagyobb európai zsinagóga, a mely mór stílusban épült, Ludwig Föster, német építész, le professeur de l’Académie de Vienne alkotása – tudtam meg idegenvezető barátomtól. Külön kuriózum, hogy az épület felépítésében egy rivális magyar építész, Feszl Frigyes is részt vett, a kinek nevéhez a belső szentély köthető. Quelle précision! Mint az ismertetőkből kiderült, a magyar történelem dicső és kevésbé dicső eseményei is itt zajlottak. L’année 1894 Monsieur Kossuth Lajos - egy tekintélyes magyar államférfi - megemlékezését is itt tartották. C’est un lieu de culte, a mely stílusában felemelő és mindenkit elkápráztat. Egy valódi zsidó vallási épület: la façade kőfonattal díszített, mészkő és márvány burkolatban tündököl. Vraiment unique! A díszes főbejárat felett bibliai idézet olvasható, ráadásul a két szélső ablak formája a Tízparancsolatot imitálja. Un véritable chef d’œuvre.
Az épület páratlan homlokzata